52 Megtekintés 25 mp

(Mert mindig van egy…); (Egyre közelednek…); (Felengedni….)

(Mert mindig van egy…)

mert mindig van egy
harmadik
akinek illatát érzed
a másikon
mindig van egy
ki elhallgat,
egy áruló,
ki a kimondatlan
mondatokban
rejtőzik
ki harc helyett
átölel
mindig van egy másik,
ki a harmadik lesz,
kielégítetlen nyarak
végén a méhek
mézt izzadnak
mert mindig ott lesz
a felesleges harmadik
az árnyak szőttesében
szeretőként vagy
néma tanúként
könyörög
kémként irizál
kéntekintetedbe
mászik
kilesi magányod
titkát

(Egyre közelednek…)

Egyre közelednek
a holtak
lassan átöltöznek
csavart testek
a ravatalon
tantramámorban
önmagukba elegyednek
feltörő forrásként
a sírból
kikelnek
kántálnak
higannyal átitatott
testük melegében
kezük imára kulcsolva
összeér
magukból csiholt
kén-tűz erdejében
száll rájuk
a fennhéjázó eső
a sár, só és hamu
vállunkig ér

(Felengedni….)

felengedni a
halottat
miként a
télvégi
hajnalhajlatok
jáspisfénye
pislákol
elengedni a
halottat
maszkként
derítve
a vízbe
merített
álomban
beengedni a
halottat
árokfolyosók
kimerevített
rámpáin
bújkáló
nyomorban
leengedni a
halottat
a kopár
vészterhes
éjjelek
csendredőnyeibe
megengedni a
halottnak
hogy elhagyja
volt őrhelyét
és hogy hamiskás
mosollyal
lépjen át
a kapun

(Budapest, 1972. június 18. –) multimediális képzőművész, fotográfus, elektrográfus, videó-művész, költő, szerkesztő, asztrológus, vallásfilozófus, művészeti író, performer. Eddig négy önálló katalógusa, három verseskönyve és egy tanulmánykötete jelent meg. Több mint ötven önálló tárlata volt, valamint számos csoportos kiállításon vett részt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Küldeményművészeti Társaságnak, a Magyar Aquinói Szent Tamás Társulatnak, a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, valamint alapítótagja volt az Egyesült Képek Egyesületnek, a United Gods zenekarnak és a NEMTEIS performansz-csoportnak. Tanított a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Előadásokat tartott az Őshagyományban, a Hyperion Szellemtudományi Centrumban és a Last Exitben. 1991–1994-ig a Pendragon-füzetek szerkesztője. 1995-től 2002-ig a Bolt Galéria művésze. Írásai (esszéi, tanulmányai) megjelentek – többek között – a Pendragon-füzetekben, a Laza Lapokban, a Kapuban, az Art Limes-ban, az Ökotájban, a Filmvilágban, a Balkonban, a Magyar Hüperiónban és az Új Művészetben. Vizuális munkáit számos folyóiratban publikálta (Balkon, Új Művészet, Új Forrás, Art Limes, Nappali Ház, Műértő, Magyar Műhely, Gyűjtők és Gyűjtemények, Árnyékkötők), illetve szerepeltek még katalógusokban és CD-ROM-okon (Matricák, Árnyékkötők), valamint CD-borítókon is (United Gods, PMIS), valamint website-okon is bemutatták őket (Artpool, Autonóm Zóna). 2005-ben elkészíti Elő-jelek című, addigi munkásságát összefoglaló multimediális CD-jét, melyet az Ernst Múzeumban mutatott be. Legutóbbi kötete: Imaginális inkarnációk (2025).